A sárkány és én

8 év, 90.000 km

Nem indul hosszú bejegyzésnek, de majd meglátom mi lesz belőle.

Azért ragadtam ismét billentyűzetet, mert éppen képeket keresgéltem a decemberben elindított Kárpát-medence Magyar Motorosai Facebook oldalamhoz. Régóta foglalkozom - nem profi, de némi hozzáértést tanúsító szinten - weboldalak készítésével, gondozásával. Midig törekszem arra, hogy saját fotókat, grafikákat használjak egy-egy bejegyzéshez, megosztáshoz. Ha végképp nem boldogulok kút főből vagy a téma megkívánja, csak akkor használok "lopott" fotókat. De még olyankor is megnézem, hogy milyen szerzői jog alá tartozik a felhasználni kívánt felvétel. A forrást pedig igyekszem feltüntetni, ha nem saját alkotásról van szó.

Így volt ez most is, amikor a bejegyzéshez kerestem képes anyagot. Nézegettem a fotókat és szinte mindegyikről kapásból tudom, hol készült, felelevenedik a kép készítésének ideje, az időjárás. Ha csapatban voltam, a résztvevők, ha egyedül vagy feleségemmel kettesben, akkor a meghitt hangulat ismét elérzékenyíti a szívem.

Aki motorozik, az tudja, milyen érzés az, mikor visszatekintünk egy-egy szezonra, régi emlékekre. Persze akinek más hobbija van, ő is valószínűleg ugyanígy érez, de mi motorosok megmaradunk a magunk kis világában, magunk számára teremtett élmények mellett.

Szóval ahogy nézegettem a képeket, előtörtek az emlékek. Évekig nem motoroztam olyan intenzitással, mint azóta, hogy a Sárkánnyal egymásra találtunk. 2012-ben lettünk társak és azóta is elválaszthatatlanul rójuk az utakat. Az első néhány kilométeres közös utazásunk valahol a tudat alatt történet meg. Elmondhatatlan az az eufória, ami elöntötte a lelkemet az első út során. Nem nagyon tudtam magamról, mert el voltam foglalva azzal, hogy egyáltalán az úton maradjak és ne haljak meg mindjárt az első úton Mosonmagyaróvárról, Paksra menet.

Aztán elmúlt a kezdeti drukk és elkezdődött egy új élet. Jobban mondva nem is elkezdődött, hanem folytatódott az, ami korábban megszakadt. Hosszú idő telt el, míg a 125-ös MZ-m (nyúl) nyergéből a Sárkány nyergébe ültem. De a motoros lélek mindig bennem volt, csak nyugovóra tért fontosabb dolgok, elsősorban a család és gyerekek miatt. (Egyetlen percét sem bánom!)

2012-ben kinyílt a világ, folytatódott a mai napig tartó szerelem. Rátaláltam olyan helyekre itthon és külföldön egyaránt, amik motor nélkül ismeretlenek maradtak volna számomra. Boldog vagyok, hogy eljutottam Erdélybe, Felvidékre,  Lengyelországba, Kárpátaljára, Szerbiába, Délvidékre, Horvátországba és itthon is számtalan helyet bejártam. Találkoztam emberekkel, akiket előtte sosem láttam, s kis idő elteltével barátként örültünk egymás viszontlátásának. Azóta sem csillapodott a vágy, bejárni ismeretlen helyeket, megismerni magyar embereket, lehetőségeimhez képest segíteni, támogatni őket. Hálás vagyok a sorsnak, hogy ez megadatott nekem. Remélem sokáig tart még és további értékes társakkal találkozhatom még.

Most, 2020 elején a képeket nézegetve a motoros szezon kezdete előtt kicsit számot vetettem. 8 éve vagyunk együtt, megtettünk együtt közel kilencvenezer kilométert. Minden kilométer megérte! A fotókon ott az életem egy része. A motoros része. Boldog és elégedett vagyok. Kívánom mindenkinek, hogy megtapasztalja ezt az érzést.

Nos, lezárásként csak annyit, gyertek, támogassátok a Kárpát-medence Magyar Motorosai oldalt és osszátok meg gondolataitokat másokkal.

-- Lesbat --

Gondolatok a köbön

Rendhagyó bejegyzés veszi kezdetét. Nem szokásom ilyen hamar ismét előrukkolni újabb irománnyal. Viszont megint felmerült bennem pár gondolat, amit így talán könnyebb tolmácsolni az értők felé. Ráadásul üvölt a fülembe a környezetemet kizáró, de gondolataimat elmélyítő Judas Priest - No Surrender (Official Video).

Konkrétan azzal a kezdeményezéssel kapcsolatos, amit tavaly év végén indítottam - s meg is osztottam a nagyérdeművel előző bejegyzésemben -, a Kárpát-medence Magyar Motorosai oldal kapcsán. Elkezdtem sima Facebook bejegyzésként írni, de aztán rájöttem, hogy azon a felületen jó eséllyel alig egy-két ember fogja elolvasni, mert hosszabb lett, mint 3 mondat. Így átjöttem ide a blogomra és ide rögzítem az elmémben utat törő, utókor számára igen fontos történelmi tényeket.

A következők azoknak szólnak elsősorban, akik már tagjai, szimpatizánsai, olvasói a fenti Facebook oldalnak. De azok számára is érdekes lehet, akik még nem jártak arra (GYERTEK!).

Egyelőre nem vagyunk sokan, de mindig kell(enek) valaki(k) akik tapossák az utat. Így Ti, akik most olvassátok ezeket a sorokat, a legelsők közé tartoztok. Talán nem is tudjátok pontosan, hogy hol vagytok - nem csoda, mert nincs kőbe vésett formája a kezdeményezésnek - és talán én sem tudom még pontosan hogyan szeretném, amit elkezdtem. Azt, hogy mi a célom, azt tudom. Maga az oda vezető út még göröngyös.

Ezért szeretnélek benneteket megkérni, hogy osztogassátok az oldalt, a bejegyzéseket, ezt a blogot, ha úgy gondoljátok, hogy azok érdemesek rá.

Jómagam úgy terveztem az oldalt, hogy nem hívok meg közvetlenül senkit. Nem célom, hogy többszáz vagy többezres közösséget építsek csak azért, hogy büszkén mutogassam mindenkinek, hogy "Nézzétek mekkora király vagyok!" ;) Többször leírtam már, hogy mit hogyan gondolok és még sokszor le is fogom írni. De ahhoz, hogy célba érjünk, szükség van a nyilvánosságra.

De először egy közösség a cél. Egy olyan kis mag, amiből később majd hatalmas fa nőhet, melynek ágai védelmet, hűs árnyékot adnak mindazoknak, akik közel húzódnak hozzá. Aztán ha megvan ez a kis csapat, melynek tagjai motorosok és az ő barátaik (akik nem feltétlenül motorosok), s már tudják, hogy "a motorosok jó emberek", akkor talán magától is szárba szökken a kis fácskánk.

Szeretném, ha egy közös találkozón tudnánk majd beszélgetni a tervekről, lehetőségekről. Egy kis meghívásos, motorozással egybekötött hétvégét tervezünk. Mert ugye valahol el kell kezdeni és a motort is csak be kell vonni ebbe a folyamatba. Aztán ha ez is megvan, előbb-utóbb kialakulhat majd az a társaság, amelyik jó esetben hivatalos formát ölt és így a hatóságok előtt is képes lesz képviselni magyar testvéreinknek nyújtandó lelki támogatásunkat.

Aztán ha már minden képzeletet felülmúlóan odáig jutunk, hogy a szándékaink mellé olyanokat is oda tudunk állítani, akik nem csak lelki, hanem anyagi támogatást is …. Á, inkább nem folytatom, majd mindent a maga idejében!

Na szóval ezek foglalkoztatnak mostanában. Nem a nap 24 órájában, de kellő gyakorisággal ahhoz, hogy ne felejtsem el mi a célom. Na és persze mint mindenki más, én is foglalkozom még ezer másik dologgal, ami ugyanúgy fontos része az életemnek, de ez szépen beilleszkedik a sorba és megtalálja a maga helyét.

Segíts, ha úgy érzed érdemes segítened. Terjeszd, elmélked, ötletelj, beszélj, beszélgess róla. Találkozzunk, légy szimpatizáns Te is! Én szeretettel várlak!

-- Lesbat --

Kilométer a köbön...

Ismét sikerült hosszú időnek eltelnie legutóbbi szösszenetem óta. Nem vagyok egy termékeny író, nehéz lenne ebből megélnem. De szerencsére nem is ebből kell élnem. Viszont néha eljutok arra a pontra, amikor a sok-sok gondolat összekuszálása végén csak leírom, mire gondolok.

Nincs ez most sem másképp, megint valami óriási mérföldkőhöz érkeztem. Vagy csak azt hiszem. Vagy nem is. Vagy mégis. Nem tudom, majd kiderül.

Akik ismernek, tudhatják, hogy részt vettem néhány motoros segélytúrán. Némelyiken egyszerű résztvevőként, néhányon segítőként, más alkalmakkor szervezőként - esetleg vezetőként. Nos mindegyik esetben igaz volt, hogy a jutalom a mienk volt. Amikor az ember visszagondol egy-egy útra, mérleget vonva, mindig az derül ki, hogy mi nyertük a legtöbbet. Mi, motorosok. Ugyanis bármelyik alkalmat nézem, mindig találkozhattam olyan emberekkel, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én. Idegenekkel, akikkel első szóra megtaláltuk a közös hangnemet, közös célt, közös terveket. Persze vannak, melyek megragadtak ennél a pontnál és nem fejlődtek tovább, de olyan is akad köztük szép számmal, melyek azóta is - elraktározva a lelkemben - várják a kinyílás pillanatát.

Ezekből a közös célokból, gondolatokból, érzésekből, találkozásokból, barátságokból, összenézésekből - és még sorolhatnám különböző jelzőket, illetve azokat a mozaikokat, melyből megszületik az egész - végül összeállt a fejemben egy konkrét cél. A cél, mely egyszerű, de megfogalmazni nem is annyira.

Az évek folyamán mindig találkoztam új emberekkel. Első ránézésre idegenekkel. De ugye mint már fentebb említettem, ez csak egy kifejezés azokra, akikkel addig nem sikerült összefutnom. Tehát felmerült bennem egy ötlet, egy érzés, hogy valahogy meg kellene fogalmazni azt, ami a fejemben kialakult a sok külső hatás kapcsán.

Eszközként e cél megvalósítására kézenfekvő megoldás első gondolatra a (majdnem) mindenki által ismert Facebook. Persze ezen a felületen lehet a legtöbb önmegvalósító sületlenséget, téveszmét, fake news-t olvasni, de sajnos egyelőre nincs jobb. Nehéz rávenni embereket, hogy elolvassák, ami le van írva. Főleg, ha az nem bulvár hír vagy nem rövidebb 3 sornál. Mégis marad ez a platform, mert egyelőre jobbat nem tudok.

Több hónapi gondolkodás, csapongás, tépelődés, csalódás után hirtelen felindulásból (Több hónap után. Ja, hirtelen. Na mindegy.) létrehoztam a Kárpát-medence Magyar Motorosai Facebook oldalt. Nem egyszerű leírni a kezdeményezés célját úgy, hogy azt mindenki elsőre megértse, főleg ha el sem olvassa. Mégis belevágtam, mert lelki szükségletem, hogy létrehozzak egy olyan közösséget, ami azt a célt szolgálja, hogy összefogja a magyar lelkületű, magyar érzelmű testvéreket egy csoportba. Legfőbb vágyam az, hogy találkozhassak olyanokkal, akik akaratuk ellenére születtek Magyarország jelenlegi határain kívülre. Olyan országba, ahol nem élhetik meg valódi magyarságukat, mert bármennyire is liberális, elfogadó, demokratikus - és megannyi elcsépelt fogalommal illethetném az érintett területeket - az ország, ahol élnek, nap mint nap ki vannak téve attrocitásoknak, verbális vagy fizikai bántalmazásoknak, megálztatásnak és még sok egyéb negatívumnak. Természetesen olyanok közelségét is keresem, akik szerncsés módon itt élnek kis hazánkban, de őket is megérinti külhoni magyar testvéreink sorsa.

Egyetlen mondatba összefoglalva talán ezt tudnám mondani:

 Hírdessük az elszakított területek magyar népének, hogy nem felejtettük el őket!

Kép forrása: Pinterest

Ez az, amiért létrehoztam az oldalt.

Első tervem az, hogy motorosként olyan emberek társaságát keresem, akik hajlandók szabadidejükből arra áldozni, hogy a cél megvalósuljon. Eszköz ehhez a motor. De nem csak motorosokat várok. Bárki csatlakozhat, aki a fentiekkel azonosulni tud.

Megint eljutottam arra a pontra, hogy csak írok, de nem tudom teljesen kifejteni az agyam mélyén és felszínén cikázó gondolatokat, teljes mértékben megosztani azokat az olvasóval. Próbáltam a Facebook oldalon is leírni a lényeget, de nehéz megtenni cirkalmas gondolatok, szerteszét ágazó mondatok kavalkádjával. Talán majd szóban sikerül elmagyaráznom mindazoknak, kikkel összehoz az élet.

Végül kicsit kitérek a címre, ami elsőre talán furcsa, de azért bele lehet gondolni többet is. Kilométer a köbön. Vagyis kmmm. Ez ugyan nem szabályos matematikai kifejezés, de nekem ez megtetszett, mert van benne valami másodlagos gondolat is. Ezt nem fejtem ki, mert aki tudja, az úgyis tudja. Ha magyarázni kell, az már ciki lenne nekem. ;)

Kép forrása: Internet

Szóval kilométer a köbön = kmmm = Kárpát-Medence Magyar Motorsai (csak a kiemelés miatt írtam nagy betűvel a medencét)

Távolabbi céljaim is vannak, de ezt majd egy másik alkalommal fejteném ki. Majd ha lesz kiknek. Mert hírdetni nem szeretnék. Meghívókat küldözgetni szintén nem tartom jónak (bár kétségtelenül létszámnövelő hatása lenne). Úgy vagyok ezzel, hogy ha valaki valami véletlen vagy nem véletlen - mivel nincsenek véletlenek - belefut az oldalba, ha megérti miről van szó, csatlakozik. Ha nem fogja meg, akkor hiába is hívnám. Kicsit talán furcsa, de valahogy ez most így alakult ki a fejemben. Akinek oda kell találnia, az odatalál közvetlen hívás nélkül is.

Bízom benne, hogy azért akad azért olyan, aki ki tudja bogozni a fenti összekuszált gondolataimból a lényeget és megtisztel jelenlétével a csoportban. Szeretettel várok minden magyar lelkületű testvért a Kárpát-medence Magyar Motorosai oldalon. Legyen az motoros, motoros közeli vagy motortalan magyar.

-- Lesbat--